Hogy kerül a csizma az asztalra? Kérdezhetik joggal, akik a környezetvédelmet eddig csupán a balliberális bölcsésztársadalom szakállas, zokni-szandálos, filozófus alkatú, lánglelkű forradalmárainak szemüvegén keresztül ismerték. Nos az a fajta zöld mozgalmár típus már a múlté, környezetünk állapota radikálisan rossz, így radikális megoldások kellenek és határozott, szakmailag megalapozott lépések. Mint az élet számos más területén, itt is új erőre van szükség, mert a régi garnitúra már bebizonyította, hogy nem képes valós válaszokat adni a jelen égető problémáira. Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy a környezetszennyezés nem magyar jelenség, nem ismer határokat, pontosan ezért kell a saját országunkat a kül- és belföldi eredetű káros hatásoktól nekünk magyaroknak megvédeni. Gondoljunk csak a Szentgotthárd mellé tervezett osztrák hulladékégető vagy a Rába-habzás példájára. Harcos nemzeti érdekérvényesítés nélkül előbb-utóbb akár európa szeméttelepévé is válhatunk.
Kérünk mindenkit, ha vásárol, próbáljon meg tudatosan vásárolni! Helyezze előtérbe a hazai termékeket a külföldi termékekkel szemben! Miért? A magyar gazda, termelő, feldolgozó, kereskedő, vállalkozó, aki adót fizet, a nyereségét itthon költi el, és ezáltal a hazai gazdaságot erősíti! A hazai élelmiszer nem génmanipulált, nem mérgező, nem műanyag ízű, nem selejtes minőségű áruk! A multik a bevételükből nem, vagy csak alig adóznak, a nyereségüket nem Magyarországon költik el!
„Magyarország nem csak egy ésszerű és a hazai érdekeket szigorúan szem előtt tartó gazdaságpolitikával állhat lábra.” – véli Kaszás István, a Fehérvári Polgári Védegylet elnöke, aki szerint addig is nélkülözhetetlen és nem lebecsülendő az alulról jövő kezdeményezések szerepe, s a „Vásárolj magyar árut!” felhívás nem üres jelszó. Reméli, hogy a vállalkozási és őstermelői tudás még nem veszett ki a magyarokból, s hamarosan lakosság- és vállalkozó-barát lesz a gazdaságpolitika.
Találhatnak nálunk olyan magyar árukat, amikkel az egészségüket újraépíthetik vagy megőrizhetik, felébreszthetik a hagyományokat vagy betekinthetnek velük a jövőbe. A folyamatosan bővülő kínálatunk közt találhatók magyar találmányok, szabadalmak, többszörös világdíjas élelmiszerek és eszközök, luxus- és natúr termékek. Jelenleg 190 különböző cikk kapható áruházunkban. Tudta Ön, hogy több ezer féle magyar minőségi termék található az országunkban? Mi ezeket összegyűjtjük, és nagyon kedvező áron kínáljuk. Kedvezményeink és juttatásaink szintről szintre bővülnek és növekednek.
A magyar vásárlók döntő többsége előnyben részesítené az importáltakkal szemben a hazai termékeket, de csak egytizedük hiszi, hogy egyértelműen meg is tudja különböztetni egymástól a kettőt - derül ki a TNS Hungary és a Omnicom Media Group közös tanulmányából. A fogyasztó zavarát jól mutatja, hogy a Kékkúti Ásványvizet a reprezentatív kutatásban részt vett ötszáz ember 51 százaléka azonosította magyarként, míg a Theodora Quelle (ugyan ezen márka másik neve) kétharmaduk szerint külföldi. Árulkodó a Soproni és a Dreher magyar gyártású sörök besorolása is. Mindkét gyár nagy nemzetközi cégek birtokában van, a megkérdezettek többsége viszont a Soproniról úgy tudja, magyar, míg a Dreher csak hatoduk szerint hazai.
Vásároljunk hazai terméket! Jó, de hogy tájékozódjunk? Számba vettük, milyen magyar termék védjegyek vannak pillanatnyilag forgalomban, s hogy mi van mögöttük. Egy-egy termék eredetének meghatározásához hét kritériumot vehetünk figyelembe: a tulajdonos nemzetisége, a dolgozók állampolgársága, a cég székhelye, az előállítás helye, a termékek előállításához használt anyagok eredete, a cég neve és a cég termékeinek forgalmazási helye.
Az előző cikkemet azzal a gondolattal zártam, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a felvásárlási ár kialakulását egy adott felvásárló üzem szempontjából. Nézzük tovább a felvásárlási ár problémát a felvásárló szemszögéből. Az előző cikkben említettem, hogy a felvásárlási árat többek között meghatározza a külország exporttámogatása a terményen, ahonnan a termény származik (ez az alapanyag jelenik meg a helyi feldolgozó inputjaként, ha az alapanyag export, és belföldön kerül feldolgozásra), a belpiacon kialakult átlag felvásárlási ár, a helyi feldolgozó üzletpolitikájából, és piaci súlyából adódó piaci potenciál előny.
Nem maradt hova hátrálni. Ez a gondolat jutott eszembe, amikor hozzákezdtem a mostani cikksorozathoz. A magyar tulajdonba lévő mezőgazdasági termőterületekre építve, és a ráépülő hazai tulajdonú élelmiszergazdaság újjászervezése lehet az a lehetőség, amely a vidék fejlődését, megtartó képességét biztosíthatja. A lehetőségek feltárása a célom, a jelen helyzetből kiindulva. A cikksorozatot vitaindítónak szánom.

Friss hírek