Koppány halálaBármily különös is Koppány vezérről sokkal többet lehet tudni, mint azt az első pillanatban gondolnánk. Annál többet, hogy ez a vallás egy szkíta ősvallás, melynek határozottan keresztény vonulata van.

Vizsgáljuk meg a Turul nemzetség irányából, milyen vallással rendelkeztek a nemzetség tagjai. Először a nevekre kell figyelnünk, mert az Árpád-kori fejedelem nevek beszédesek. Árpád fia Tarhos, az ő fia Tevel, Tevel fia Tormás, Tormás fia Tar-Zerind. A nevek felsorolásából érzékelhető, hogy mögöttük egy jól kimutatható út húzódik meg. Mindegyik névben ott találjuk a Tor vagy Tar gyököt. Ez azt jelenti, hogy a Turul nemzetség vallásának útján jártak ezek a fejedelmek vagy vezérek.

Ne felejtsük el, hogy nem István tárgyalt Rómánál, hanem Atilla. Tudjuk módjában állt volna porig rombolni, de nem tette. A cél azóta is ugyanaz, az európai embert a főemlős szintjéről felemelni. És ezt sajnos ők soha nem fogják el-, és ahogy Pap Gábor szokta mondani, felismerni sem. Pedig ez az áldozat célja. Gondoljunk csak bele, hogy szinte az összes egyházi ünnep innen indul el, innen veszik át. Az István kori Róma nem ismeri, nem tiszteli Máriát, Jézus anyját. Gellért döbben rá, hogy a magyarok Nagyboldogasszony-kultusza szó szerint megegyezik vele.

A Bach számára mindebből világosan adódó következtetés: tekintve, hogy fegyverrel nem megy, a fékezhetetlen magyarokat szellemileg kell megrontani, nemzeti büszkeségük alapját, őstörténetüket kell lejáratni, meghazudtolni, összetartozás-tudatukat, nemzettudatukat ily módon aláásni. Minden idegen uralom legfőbb törekvése, az elnyomott, nyíltan, fegyveresen levert vagy orvul behálózott nép hangjának, akaratának elfojtása; ez a magyar tragédia gyökere, ez a legfőbb biztosíték az idegen uralmi hatalom fenntartására: a nemzeti szellem megrontása, a nemzeti egység és egyéniség szétzilálása, eltorzítása

A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak.

A legrégibb ismert nép a sumérok-sumírok, Mezopotámia dél- keleti részén, a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén éltek. Legismertebb városaik Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Nippúr, Eridu, szárított agyag téglából épültek. Derékszögű utcákból álltak, nyílegyenes falak határolták őket, piramis alakú templommal a zikkurattal a közepén. Ezek a Bábel tornyai voltak életük központjai

A kunhalmok az alföldi táj sajátos antropogén formakincsei. Ezek "olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp, vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr, vagy határhalmok."

A magyar Szent Korona abban az időben készült, amikor a korai keresztények Jézus visszatérését úgy várták, hogy az bármely napon bekövetkezhet. A koronát tehát az ismét emberi testet öltő Jézusnak, a Világ Királya részére készítették. Ez lehet az alapja annak, hogy az Egyház sohasem tiltakozott a magyar Szent Korona szentsége ellen. Már önmagában az is csodálatos, hogy a Szent Koronával kapcsolatban ilyen gondolat egyáltalán felvetődhet.

-Ez az Isten kardja, ez! - kiáltották a népek.
Attila pedig mindjárt kipróbálta. Háromszor vágott vele a négy anyaszélnek, hogy csakúgy zúgott belé.
-Ez az, ez az! - örvendezett Attila. És tüzet gyújtának az ő parancsolatjára mindenfelé; tüzet Istennek, aki kardját visszaadta a hun nemzetségnek.

És beteljesedék a táltosok jövendőmondása, mert Attila csakugyan meghódította az egész világot.

Az európai történetírás a parthusokat a rómaiak és a görögök szempontjai szerint ítéli meg. Ez a leírás természetesen nem ezek szempontjai szerint ítél, hiszen mi magyarok és hunok egykor a Parthus Birodalom szövetségében éltünk és minden valószínűség szerint kivettük a részünket a birodalom háborúiból.