Hunyadi címerA következõkben a Pálos rend és Hunyadi Mátyás kapcsolatát fogjuk megvizsgálni. Arra is választ keresünk, hogy a rend és Mátyás életében mit jelent a holló. Elöljáróban tudni kell, hogy Mátyás pálosokkal való kapcsolata sokkal szorosabb, bensõségesebb és szilárdabb, mint ahogy azt az oknyomozó történelemtudomány vagy akárcsak a vallástörténet érzékelteti.
Mátyás, mielõtt nagy dolgokat cselekedett, egyetlenegy égi közbenjáró segítségéért könyörgött, és ez azért különös, mert a magyar szentek között vannak olyan szentek, mint Szent István vagy Szent László király. Hunyadi Mátyás nyilvánvaló módon az õ égi mennyei pártfogásukat is igénybe vette, de meglepõ módon, amikor valami nagyon sorsdöntõ lépésre szánta el magát, mindig egy titokzatos Szent Pál közbenjárását kereste. Ez vallástörténeti és történelmi tény. Ez olyan súllyal jelentkezik Mátyás életében, hogy azon lehet csodálkozni, hogy erre a kétségtelen tényre miért nem figyelünk oda. Miért keresi Hunyadi Mátyás király a Szent Pállal való kapcsolatot? Miért keresi mindig élete során azt a pontot, ahol a Szent Pál által képviselt energiákat tudja itt a földön megvalósítani és kibontakoztatni?

A Kárpát-medence teljes területét felölelő magyar királyság a 15. században Közép-Európa legjelentősebb állama volt. Koronájáért olyan előkelő európai dinasztiák versengtek, mint a Luxemburgok, a Habsburgok és a Jagellók, akik lehetőséget láttak abban, hogy Magyarországot egy jelentős birodalom központjává építsék ki. Ezek a törekvések azonban mind kudarcba fulladtak. A magyar uralkodóknak ugyanis az Oszmán dinasztiában minden korábbinál jelentősebb vetélytársa támadt.

1526 aug. 29. Mohács, ahol elesett kb. 15.000 magyar, kevés kiváló hadvezető és egy csoport oligarcha. Mit vesztettünk? az oligarchákat kikre semmi szükség nem volt már korábban sem. Vesztettünk féltucat jó hadvezetőt de maradt még hazánkban elegendő. A 15.000 magyar elvesztésével még nem omlottunk össze. Néhány évvel korábban a Dózsa- féle fölkelőkből leöldöstek kb 80.000 ugoros magyart, hatszorta többet a mohácsi veszteségnél s mégsem "Dózsa vész" a "vész". Hazánk négymilliónyi lakosából elesett 15.000 Mohácsnál. Ezt könnyen kiheverte a nemzet, hiszen fegyverben állott még kb 85.000 székely és magyar katona, rettentő erő abban a korban.

Igaz, 300 évvel előtte sem volt különb Nyugat. IV. Béla hiába kért vatikáni segítséget (levelét nem régen találták meg a Vatikán könyvtárában). Batu kán békét ajánló követei sem kerültek a magyar király elé, erről keresztes lovagok idejében gondoskodtak. Árpádházi királyaink még büszkék voltak (a papok nem kis bosszúságára) keleti eredetükre és családfájukat Atilláig és Nimródig vezették.

Ti magyarok mért nem nyugosztok meg? A német disznóktól térjetek át végre a hatalmas (török) császárhoz. Fejemre esküszöm, egész Magyarországot megkapjátok szandsákban.

A magvar nyelvet "diplomáciai nyelvként használták vagy 200 éven át a magas portán; a török kormány magyar nyelven levelezett nemcsak a bécsi udvarral, hanem a Vatikánnal is!"(27.o.)